I. Ahmed (Manisa, 1590. április 18. - Isztambul, 1617. november 22.) oszmán szultán és kalifa 1603-tól haláláig. Felesége Köszem szultána, későbbi kormányzó volt. Az utolsó harcos szultánok egyike. 14 esztendős uralkodása viszonylagos stabilitást jelentett a birodalom számára. A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán [2] (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) ( Trabzon, 1494. november 6. - Szigetvár, 1566. szeptember 6. [3]) apja, I. Szelim halálát ( 1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám.
I. Szulejmán oszmán szultán Ősz, Birodalom, Iszlám
I. Oszmán, melléknevén al-Gázi ("a hódító"), (Söğüt, 1259 - Söğüt, 1326) az Oszmán Birodalom alapítója és első uralkodója 1299-től. Élete [ szerkesztés ] Szukut faluban ( Bithynia ) született Ertogrül turkoman főnök fiaként 1259 -ben. I. Ahmed (Manisa, 1590. április 18. - Isztambul, 1617. november 22.) oszmán szultán és kalifa 1603-tól haláláig. Felesége Köszem szultána, későbbi kormányzó volt. Oszmán oszmán szultán IV. Murád oszmán szultán Ibrahim oszmán szultán Édesapja: III. Mehmed. I. Ahmed (Manisa, 1590. április 18. - Isztambul, 1617. november 22.), az Oszmán Birodalom szultánja volt 1603-tól haláláig. Tartalomjegyzék 1 Élete. 1.1 Ifjúsága 1.2 Trónra lépése 1.3 Magyarországi háborúja 1.4 Perzsiai. I. Ahmed (Manisa, 1590. április 18. - Isztambul, 1617. november 22.) oszmán szultán és kalifa 1603-tól haláláig. Felesége Köszem szultána, későbbi kormányzó volt. Az utolsó harcos szultánok egyike. 14 esztendős uralkodása viszonylagos stabilitást jelentett a birodalom számára.
Saltanatları en kısa süren Osmanlı padişahları
Ahmed oszmán szultán oszmán szultán / From Wikipedia, the free encyclopedia II. Ahmed ( Isztambul, 1643. február 25. - Drinápoly 1695. február 6.) Ibrahim oszmán szultán és Hatice Muazzez szultána fia volt, 1691 -ben követte testvérét, II. Szulejmánt a trónon ennek halála után. II. Rákóczi Ferencet Edirnében fogadja III. Ahmed szultán; nem hajlandó oszmán keresztény alattvalókból hadat fölállítani és a fejedelem rendelkezésére bocsátani. 1718. május 9. A háború folytatását sürgető nagyvezír, Nisándzsi Mehmed pasa megbukik, utóda Nevsehirli Damad Ibrahim pasa, a békepártiak jelöltje. Az Oszmán birodalom szultánjai A tulajdonképpeni török történelem (a szeldzsuk-török korszak) a XI. században, a rumi szultánság virágzásával kezdődött. A belső-ázsiai törökök oguz törzsszövetsége a X-XI. században nyugatra vándorolt, s a szeldzsuk nevű csoportjuk Iránból kiindulva hatalmas birodalmat épített ki. Ahmed elveszítette a II. Szulejmántól örökölt nagyon tehetséges nagyvezírt a csatában, az oszmánok pedig rengeteg földet veszítettek el, mivel nem tudott kiütni és sokat tenni magáért, az udvara befolyásolta. Velence támadott, Szíria és Irak nyugtalanná vált.
មុននឹងជាតួកគី ប្រទេសនេះធ្លាប់មានអណាចក្រមួយកាន់កាប់តំបន់មជ្ឈិមបូព៌ា អឺរ៉ុប ខាងកើត និង អាហ្វ្រិក
Ibrahim, melléknevén Őrült Ibrahim, magyarosan Ábrahám (Isztambul, 1615. november 5. - Isztambul, 1648. augusztus 12.) oszmán szultán 1640-től 1648-ig (halála előtt trónfosztották). Tartalomjegyzék 1 Élete. 1.1 Ifjúkora 1.2 Trónra lépése 1.3 Tényleges uralkodása 1.4 Halála. I. Ahmed szultántól hèt gyermeke született. Fiai. Mehmed (1605-1621), kivégezték II. Oszmán parancsára; Murád (1612-1640), IV. Murád néven oszmán szultán 1623-tól haláláig; Kászim (1614-1638), kivégezték IV. Murád parancsára; Ibrahim (1615-1648), oszmán szultán 1640-től; Lányai. Ajse (1605-1657) Fatma (1606.
Isztambul látnivalók Hagia Sophia Kék mecset Szulejmán-mecset Galata-torony Dolmabahçe palota Topkapı palota Elsüllyedt Palota Ortaköy-mecset Taksim tér Galata-híd Archeológiai Múzeum Kız Kulesi torony Rumelihisarı Héttorony Miniatürk Nagy Bazár Fűszer Bazár Interaktív és letölthető térképek Ajánlott cikkek Isztambul látnivalók Hagia Sophia Oszmán szultán. Uralkodási ideje: 1520. szeptember 30. - 1566. szeptember 6. Elődje: I. Szelim. Utódja: II. Szelim. Életrajzi adatok. Uralkodóház: Oszmán-ház. Született: 1494. november 6, Trabzon. Elhunyt: 1566. szeptember 6. (71 évesen), Szigetvár.
Ahmed I Biography Facts, Childhood, Family Life, Achievements
Kék -mecset (Ahmed szultán dzsámija) Isztambul leghíresebb, legnagyobb fényűzéssel díszített dzsámija az oszmán építészet gyöngyszeme, méltán a Világörökség része. Hatminaretes sziluettje éppoly jellemzője Isztambul látképének, mint Párizsnak az Eiffel-torony. Törökországban mindössze két mecset van, mely hat. Született: 1589. Született: Görögország. Kösem szultán I. Ahmed oszmán szultán fő hitvese és törvényes felesége volt, IV. Murád és Ibrahim szultánok anyjaként „valide szultán", IV. Mehmed szultán nagyanyjaként pedig büyük („idősebb") „valide szultán" volt.
