A Himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a Kölcsey versének megzenésítésére kiírt pályázaton az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Szatmárcseke [1] magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz. Miután édesapja, a nemesi származású Kölcsey Péter, aki birtokán gazdálkodott, 1796. augusztus 9-én elhunyt.
Kölcsey Ferenc Köztérkép
Forrás: Wikimedia Commons. Éppen 230 éve, 1790. augusztus 8-án született Kölcsey Ferenc. A Himnusz szerzője nemcsak költő volt, hanem például olyan híres parlamenti szónok is, hogy még Kossuth Lajos is tőle tanult. Kölcsey Ferenc 1790 augusztus 8-án született Sződemeter faluban, Középszolnok megyében. Régi református nemesi családból származott. Atyja, Kölcsey Péter, biharmegyei és szatmármegyei földbirtokos volt, korán elhúnyt; hat gyermekkel hagyta hátra özvegyét, Bölöni Ágnest. Kölcsey Ferenc. Élete 1790-ben született Sződemeteren (Szilágy megye). Szülei középbirtokos nemesek, anyja erdélyi. Gyermekkorában himlő szövődményeként fellépő betegségben veszítette el fél szeme világát. Tizenkét évesen árván maradt. Sokat betegeskedő, törékeny testalkatú ember volt. Kölcsey Ferenc egyik levele Szemere Pálhoz a következőképpen zárult: „Ölellek véghetetlen szerelemmel, mint mátkád ölelni soha sem foghat - ez a szív nem a lyánykájé." Nemes Nagy Ágnes Nemes Nagy Ágnes már 18 éves korában tudta, hogy költő akar lenni, verseit azonban nem tartotta elég jónak ahhoz, hogy a Nyugathoz eljuttassa őket.
Kölcsey Ferenc Köztérkép
Teljes szövegű keresés Kölcsey Ferencz (kölcsei), szatmármegye főjegyzője s több megye táblabírája, a m. tudom. akadémia rendes és a Kisfaludy-társaság alapító tagja, K. Péter ősrégi nemes és Bölöni Ágnes fia, szül. 1790. aug. 8. Sző-Demeteren (Közép-Szolnokm.) Kölcsey Mihály szolgabíró, a költő rokona a tagosítás során kevésbé jó birtokrészt kapott, mint Kölcsey Ferenc. Azzal vádolta a költőt, hogy szándékosan károsította meg őt vármegyei kapcsolatain keresztül alakítva ki magának jobb birtokrészeket. Eötvös József, Szalay László és Szemere Pál, 1840-1848; Toldy Ferenc gondozásában I-VIII. 1859-1861; Angyal Dávid gondozásában I-X. 1886-1887); Összes művei (Kerecsényi Dezső útmutatása szerint az 1940-es években, Szauder Józsefné és Szauder József gondozásában, 1960). Kölcsey Szemere Pálba volt szerelmes; Kölcsey Szemere Krisztinába volt szerelmes, aki Szemere Pál távoli rokona, későbbi felesége volt; Kölcsey senkibe nem volt szerelmes, verseit a szerelem ideájához írta; Kölcsey Ferenc élete talányokkal, megválaszolatlan kérdésekkel és bizonytalanságokkal teljes. De nem csak az élete.
Kölcsey Ferenc rézkarc 42×59cm jelezve jobbra lent karton Kép, grafika Galéria Savaria
Oszd meg másokkal is: 2015-08-08. Kölcsey Ferenc, a reformkor kiemelkedő alakja, a Himnusz szerzője 225 évvel ezelőtt, 1790. augusztus 8-án született. Írásunk a jeles költőre emlékezik, egyúttal bemutatja az Országos Széchényi Könyvtárban végzett munkát, melynek során Kölcsey magánkönyvtárát rekonstruálták és. Érdekességek Kölcsey Ferencről - Nem közénk való volt! - YouTube 0:00 / 5:14 Facebook: https://www.facebook.com/azidoutazo/Felhasznált.
Ferenc Kölcsey (archaically English: Francis Kolcsey, [1] 8 August 1790 in Sződemeter - 24 August 1838) was a Hungarian poet, literary critic, orator, and politician, noted for his support of the liberal current in Hungary regarding the politics involving the Austrian Empire. Kölcsey Ferenc Sződemeteren született középnemesi családban. 1796-ban meghal édesapja, majd 1801-ben édesanyja is. nagybátya neveli 3 fiútestvérével együtt. A debreceni református kollégiumba jár 18 éves koráig.
Kölcsey Ferenc Köztérkép
Kölcsey Ferenc: Himnusz "Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból " Kölcsey nem hagyott hátra túl sok lírai alkotást, de mégis ő az egyik legfontosabb magyar mű szerzője, így a 19. századi magyar irodalom mintaszerű alakja. Parainesis. Kölcsey Ferencnek (életútja ITT olvasható el) fellépésétől kezdve meghatározó szerepe volt a reformkor kulturális és politikai életében. Eszményei, magatartása és költői-közéleti szerepvállalása az 1848 előtti magyar polgárosodás és nemzetté válás szolgálatában állt.
