SzSz, ZH. A hímzés csodálatos magyar szokás volt még nagymamáink idejében, amelyek során gyönyörű ruhák, abroszok, és textíliák készültek. Ezek a magyar hímzés minták! Wikimédia Commons. Segítség. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. A következő 22 lap található a kategóriában, összesen 22 lapból. A. B. Buzsáki hímzés. F. Falvédő.
Magyar Hímzés Fajták Magyar Népi Hímzések Sumida Magazin
Sioagárdi kiskendő, AMM gyűjteménye A hímzés, hímvarrás művészete sok ezer éves múltra tekint vissza. A legrégibb sírleletek között hímzéssel díszített szöveteket találtak. Hímzés gazdagította Babilóniában, Asszíriában az előkelő személyek ruházatát, indiai és föniciai templomok kárpitjait. A hímzések egyik tartózkodó, de jellegzetes, szinte napjainkig a gyakorlatban fennmaradt ága, a turai hímzés. Fehér gyári gyolcsból készült fej-, váll- és kézbevaló kendőkre, ajándékvivő kendőkre, női és férfi ingekre, kivételesen más női öltözetdarabokra, kötényekre és ujjasokra is varrták. Az úri hímzés: jellegzetesen magyar hímzésfélét értünk alatta, mely a nyugat európai és a török hímzéskultúra hatására alakult ki a reneszánsz kori Magyarországon. Anyaga drága vászon (patyolat, gyolcs, brokát, bársony stb.), melyet leggyakrabban selyem vagy fémszállal hímeznek ki. Híres magyar hímzés minták: ismered mindet? 2023.12.30. SzSz, ZH Matyó hímzés A kalocsai hímzés mellett a matyó hímzés a másik legismertebb hímzési forma, amelynek története 200 évre nyúlik vissza. Elsősorban színpompás viseletük és gazdag színvilágú hímzőkultúrájuk révén terjedt el a matyók hímzési formája.
A MAGYAROK TUDÁSA Magyar hímzések és motívumok kincsestára A magyar hímzés
MAGYAR NÉPI HÍMZÉSEK A hímzés a mai napig a legáltalánosabban elterjedt kézimunkafajta. Eredete az őskori anyagösszevarrásara, vagy annak díszítésére vezethető vissza. Magyarországon a népi hímző művészet a XVIII.-XIX. században kezd fejlődésének indulni. Hímzésminták. (részletek Platthy György - Dr. Róna Béla: Népművészet c. tankönyvéből, Tankönyvkiadó, Budapest, 1989, pp. 1 6 -78) Feltételezik, hogy a hímzés a ruha részeinek díszesebb összeerősítésére vezethető vissza. A ruhát a varrások mentén; a kötések, gombolások helyén; a nyak- és mellrészen. A Richelieu-hímzés vagy magyarosan riseliő (lásd még: öltések) hímzés egy olyan technika, amelyet a varrott csipke utánzására alakítottak ki eredetileg Franciaországban. Nevét egy francia államférfiról, Richelieu bíborosról kapta. A magyar népi vászonhímzéseken a hímzés általában zárt csíkot alkot (kivált az ágyi ruhákon, de pl. a kötényeken, ingujjakon, kézelőkön is), ami mellett, fölött a díszítetlen alapanyag bőven érvényesül.
Rábaközi hímzett tarsoly (pénztárca) Hungary Embroidery book, Hungarian embroidery, Folk art
A nagyon változatos régi dunántúli hímzések sajátos hímzéscsoportot alkotnak a régi stílusú többi magyar hímzés között. Fő motívumuk a gondosan szerkesztett, szétterülő virágtő, amely igen gyakran edényből, korsóból nő ki, és a nemegyszer melléhelyezett madár- vagy más állatpárral együtt négyzetet, szakaszt. A hímzések. A hímzés a magyar népi díszítőművészet egyik leggazdagabb, legváltozatosabb ága, mely viszonylag kis területen belül is rendkívül sokrétű. Két nagy csoportba oszthatjuk őket. Ezek egyike rendkívül közel áll a szőttesekhez, és úgy készül, hogy a sima szőttesbe szálszámolással varrják bele a mintát.
A 19. század végén alakult ki a tarka, szabadrajzú, térkitöltő hímzés, amelyet lakástextileken, valamint vászon és bőr viseletükön egyaránt alkalmaznak. A számtalan motívum között legjellegzetesebb a matyó rózsa. A színes virágminta az önálló művészeti ággá váló bútorfestésben is főszerepet kap. Hímzés öltésfajták blog bejegyzésünkből megismerhetsz sok-sok hagyományos és kevésbé ismert hímzés öltésfajtát. Próbáld ki ezt a szép hobbit. +36-30-415-5005
[email protected] 
A MAGYAROK TUDÁSA Magyar hímzések és motívumok kincsestára A magyar hímzés
mezőségi hímzések: az erdélyi Mezőség északi felében lakó magyar népcsoportok munkái. Párna- és lepedővégeken, kis és nagy abroszokon és kendők végein találhatók. (Az öltözet darabjai közül a bőrruhák hímzettek.) Kender- és pamutvászonra egyaránt varrták. Hímzőfonaluk a pamut, a szőr, a bolti gyapjúszál és. Az augusztus 17. és 20. között zajló rendezvény kiemelt témája a hímzés, a magyar népi díszítőművészet egyik leggazdagabb - viszonylag kis területen belül is rendkívül sokrétű - és legváltozatosabb ága. A Mesterségek Ünnepe hímző műhelyeiben tájegységenként mutatják be azt a sokszínűséget, amit a népi.
