Nem véletlen tehát, hogy az új stílusú vászonhímzések szín,- és formavilága a Mezőkövesden igen nagy gazdagságot felmutató szűcshímzések ornamentikájából táplálkozik. Az 1900-as évek elején a különböző rózsáknak, tulipánoknak, bimbóknak már se szeri, se száma. Mezőkövesdi Matyó Hímzés Matyó viselet és hímzés A fiatal férfiak ünnepi viseletének darabja a „lobogós ujjú ing". A hosszú és rendkívül bő ingujjat széles, dús hímzéssel, a széleket „cipós horgolással" díszítették. A matyó viselet legimpozánsabb darabja, melyet a helybéliek „surcnak" neveznek.
A Matyó népművészet egy hagyományos közösség hímzéskultúrája Falusi turizmus
Mezőkövesdi matyó hímzés - 1. Lepedők. Matyóknak Mezőkövesd, Tard és Szentistván lakóit nevezi a néprajz tudomány. Mint néprajzi csoport, elsősorban Mezőkövesd lakossága látványos, semmihez sem hasonlítható népviseletéről és változatos, gazdag hímzéskultúrájáról vált híressé. A ma is élő hagyományok. Az I. világháborút követően megjelent a zöld, mint a gyász színe. A háború halottaira való emlékezésül zöld folyókával hímezték körül a kötényeket. Ismerd meg Matyóföld fővárosának a csodás matyó hímzéseit, azok történetét, melyek az UNESCO szellemi világörökségének részét képezik. A matyó hímzés az Alföld északi tájrészére, Matyóföldre jellemző. Fő lelőhelye Mezőkövesd, Szentistván, Tard. A hímzés a magyarok mintegy 200 éves múltjára tekint vissza. A Matyó Múzeum az UNESCO szellemi világörökségei közé tartozó matyó hímzéskultúra remekei itt vehetők szemügyre leginkább. A matyó szó hallatán sokaknak a színgazdagság ugrik be először, ám a kezdetekkor még csak 2 alapszínt használtak a hímző asszonyok.
Matyóföld szíve, Mezőkövesd
Matyóknak Mezőkövesd, Tard és Szentistván lakóit nevezi a néprajz tudomány. Mint néprajzi csoport, elsősorban Mezőkövesd lakossága látványos, semmihez sem hasonlítható népviseletéről és változatos, gazdag hímzéskultúrájáról vált híressé. A ma is élő hagyományok 2010-ben a Szellemi Kulturális Örökség. Itt épült meg a Zsóry-fürdő. Napjainkban az idegenforgalom is egyre nagyobb szerepet játszik az kövesdiek életében. A Zsóry Gyógy- és Strandfürdő és a mai napig elevenen élő matyó népművészet vonzza a hazai és a külföldi turistákat, pihenni vágyókat. Matyó Múzeum Jegyvásárlás Megosztás: A Matyó Múzeum 1953 óta várja a látogatókat Mezőkövesden, ahol megtudhatjuk mit takar a százrózsás jelző, mi a had vagy a summás. Mezőkövesd a Bükk-hegység déli lábánál terül el, a kistérség kulturális és turisztikai központja. Give good old Wikipedia a great new look A matyó hímzés az Alföld északi tájrészére, Matyóföldre jellemző. Fő lelőhelye Mezőkövesd, Szentistván, Tard. A hímzés a magyarok mintegy 200 éves múltjára tekint vissza.
Mezőkövesdi matyó hímzés 3. Kötények HímezdMagad
Mezőkövesdi matyó hímzés Varga Marianna: Mezőkövesdi matyó hímzés AJÁNLÁS Varga Mariann, mint néprajzkutató közel fél évszázada foglalkozik a magyar - ezen belül a matyó - népművészet kérdéseivel. Könyve történeti fejlődésében ismerteti meg és tárja olvasója elé e méltán világhírű hímzésnek a legszebb alkotásait, s azok alkotóit. Mezőkövesdi matyó hímzés AJÁNLÁS Varga Mariann, mint néprajzkutató közel fél évszázada foglalkozik a magyar - ezen belül a matyó - népművészet kérdéseivel. Könyve történeti fejlődésében ismerteti meg és tárja olvasója elé e méltán világhírű hímzésnek a legszebb alkotásait, s azok alkotóit.
A matyóság kulturális önazonosságát elsősorban mindig Mezőkövesd hordozta. Napjaink civil társadalmának közösségei mindhárom településen saját kulturális örökségüknek tekintik a matyó tradíciót és sokféle formában építik azt be hétköznapjaik és ünnepeik világába. A jelölt elem rövid szöveges leírása (1000 karakter) A mezőkövesdi hímzés történeti fejlődése, alakulása, változása példaként szolgál a magyar népi hímzés általános fejlődéséhez is. Megtaláljuk a "régi" stílust, a 19. század "új paraszti stílusát", és a 20. század első felének "legújabb stílusát" is. A matyó népművészet Matyó menyecske a nyitott tűzhelynél
A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén 8. a matyó hímzés, viselet, folklór Netfolk
A matyó hímzés jellegzetes motívumai a matyórózsa, a cserfarózsa, a cipe (cipő), a madár, a macskafark (csigavonal), valamint a tulipános levelek és bimbók. A színpompás szimbólumokat később a pünkösdi rózsa egészítette ki, ami matyó rózsaként vált a legismertebb és legjellegzetesebb mezőkövesdi motívummá. A MATYÓ HÍMZÉS A matyó hímzés nagyjából 200 éves múltra tekint vissza, ezzel ez az egyik legrégebbi hímzés fajta Magyarországon, amely 2012-ben az UNESCO szellemi és kulturális örökség listájára is felkerült. A matyó minta hazája három észak-alföldi település: Mezőkövesd, Tard és Szentistván.
