A mikházi ferences templom és kolostor az erdélyi 17. századi késő reneszánsz építészet egyik egyedülálló szakrális emléke. Az épületegyüttes alapítása összefügg az erdélyi vallási élet és katolikus egyházszervezés 17. századi viszonyaival. 1635-ben boszniai ferencesek telepedtek le Mikházán, később 1667-ben a rendházat az erdélyi magyar ferencesek vették át. Mikháza (románul Călugăreni) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.A Felső-Nyárádmenti „Szentföld"-nek nevezett katolikusok lakta vidék legjelentősebb egyházi helye. Itt épült fel a mikházi ferences templom és kolostor, melynek alapítója Tholdalagi Mihály volt. Az erdélyi Ferences Rendtartomány Csíksomlyó utáni második legnagyobb konventje.
Ferences kolostor Mikháza
A mikházi Ferences kolostor és templom a Nyárád-mente egyik legjelentősebb egyházi műemléke. Építésének ideje 1634 utánra datálható. A 17-18. században a katolikus székelység művelődési és szellemi életének központja volt. Az épület díszítő elemei, valamint a belső tér kialakítása jellegzetes módon képviseli az egységében fönnmaradt építészeti emléket. A mikházi ferences templom és kolostor az erdélyi 17. századi késő reneszánsz építészet egyik egyedülálló szakrális emléke. Az épületegyüttes alapítása összefügg az erdélyi vallási élet és katolikus egyházszervezés 17. századi viszonyaival. Mikházi ferences templom és kolostor. országos jelentőségű műemlék. Leírás. Mikházán áll a Nyárád mente egyik sok szempontból legkiemelkedőbb egyházi műemléke, a ferences kolostor. Építése 1634 utánra datálható. Az elsősorban a Nyárád mente északkeleti térségében élő katolikus közösséget szolgáló kolostor a 17-18. századok folyamán, de a későbbiekben is a székelység. Mikháza. Nyárádköszvényes és Deményháza között, a Nyárád bal partján fekszik a ferences kolostoráról és műemlék templomáról híres Mikháza. Itt a Szent Ferenc-rendi szerzetesek a 17. században, a protestáns fejedelmek idején telepedtek meg. Az Erdélyi Katolikus Státus 1630-ban a bosnyák provinciától kért kisegítő.
Ferences kolostor Mikháza
A templom fölszentelésére 1654. szeptember 29-én szentelték került sor.. aki szívén viselte a ferences templom sorsát is. Szabó Sándor halálát követően Virág Gyula atya vette gondozásába Kegytemplomunkat.. (Mikháza, Csíksomlyó) 1640-ben alakult meg a független erdélyi ferences őrség. Az erdélyi tartomány. A Székelyföld peremén, a felső Nyárád-mente keleti végében meghúzódó település, zárt katolikus közösséget kiszolgáló kolostora kiváltképp a 17-18. század folyamán a székelység művelődési életének egyik legfontosabb szellemi és egyházművészeti központjaként irányító, oktató, papi utánpótlásképző szerepkört látott el. A ferencrendi szerzetesek. Mikháza falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében. A Felső-Nyárádmenti „Szentföld"-nek nevezett katolikusok lakta vidék legjelentősebb egyházi helye. Itt épült fel a mikházi ferences templom és kolostor, melynek alapítója Tholdalagi Mihály volt. Az erdélyi Ferences Rendtartomány Csíksomlyó utáni második legnagyobb konventje. Megbeszélés indítása a(z) Mikházi ferences templom és kolostor lapról A vitalapokon lehet megbeszélni másokkal, hogy hogyan lehet a(z) Wikipédia tartalmát a lehető legjobbá tenni. Ezen a vitalapon indíthatsz megbeszélést másokkal a(z) Mikházi ferences templom és kolostor továbbfejlesztéséről.
Ferences templom
Mikháza település már a római korban létezett, hírneve azonban csak 1630-tól kezdődik, ekkor telepszik itt le négy ferences szerzetes Boszniából. Ez a dátum a ferences templom és a kolostor építésének kezdete, egyben a szerzet erdélyi rendtartományi őrségének, kusztódiájának, illetve későbbi rendtartományának. The Missionary Activity of the Franciscan House of Mikháza between 1766-1785 on the Basis of a Source Discovered Recently. PROKOPP Mária: Az esztergomi ferences templom Szent György-oltára . . . 945 The Recently Restored Saint George Altar of the Franciscan Church at Esztergom from 1718
Szakrális múzeumot áldott meg a Maros megyei Mikházán június 26-án Kovács Gergely gyulafehérvári érsek. A múzeum a kolostor nyugati szárnyának két szobájában kapott helyet. Az első kiállítás Ferencesek a nyárádmenti „Szentföldön" címmel Mikháza egykor igen gazdag, több mint tíz helységbe szétszóródott ferences örökségéről nyújt részletes összképet. A legrégebbi székelykapu - Mikháza 1673. 2022.11.17. Szinte Gábor (1874-1914) rajztanár munkásságának egyik legismertebb és a néprajztudományban leginkább hivatkozott hozadéka a székelykapukról gyűjtött anyag és ehhez kapcsolódó tanulmánysorozata. Szinte Gábor Budapestre költözése után, 1899-től folyamatosan kapott.
Templomok mélyén a Ferences templom
Mikháza határában egykor római castrum állt, melyet a mai napig Várnak hívnak. 1309-ben már temploma volt a falunak. Boszniából jött ferencesek 1635-ben tele. Benedek Éva A MIKHÁZI FERENCES TEMPLOMBAN MEGTALÁLT KÖNYVEK KONZERVÁLÁSA . Abstract: [Conservation of the books found in the Franciscan Monastery, Călugăreni (Rom.) - Mikháza (Hung.) in Mureş county)] The present study describes the conservation processes of several books (16th - 18th centuries) and of two photograph albums (end of the 19th century -beginning of the 20th century.
