A második bécsi döntést 1940. augusztus 30-án hozta meg a Harmadik Birodalom és Olaszország a magyar-román területi vita ügyében. A döntést megelőzően nagyon kiéleződött a helyzet a két ország között, és a teljes magyar hadsereget is mozgósították. A második világháborúhoz vezető események A magyar politika nem törődött bele az 1920. június 4-én aláírt trianoni béke rendelkezéseibe, ezért a két világháború között a magyar külpolitika legfőbb célkitűzése az elszakított területek visszaszerzése volt.
Toroczkai László on Twitter "Kezdeményeztük, hogy a mai nap, a második bécsi döntés napja
A második bécsi döntést 1940. augusztus 30-án hozta meg a Harmadik Birodalom és Olaszország a magyar-román területi vita ügyében. A döntést megelőzően nagyon kiéleződött a helyzet a két ország között, és a teljes magyar hadsereget is mozgósították. London és Párizs jelezte, hogy mégsem kíván részt venni a két ország határvitájában, és tudomásul fogja venni a német-olasz döntőbírói határozatot. Így született 1938. november 2-án az "első bécsi döntés", amely a Felvidék egy részét visszajuttatta az anyaországnak. Magyarország 83 éve, 1940. augusztus 30-án szerezte vissza Észak-Erdélyt Romániától, a második bécsi döntés kihirdetésével. Bár hazánkban többnyire ünnepelve fogadták, a döntés számos negatív következménnyel is járt az országra nézve. A második bécsi döntés Magyarország a bécsi döntések után Bővebben: Második bécsi döntés Észak-Erdélyt az 1940. augusztus 30 -án kihirdetett második bécsi döntés ítélte Magyarországnak. [3] A magyar rádióban délután negyed ötkor jelentették be a hírt.
ФайлHungary 1941 ethnic.svg — Википедия
A második bécsi döntést napra pontosan nyolcvan éve - 1940. augusztus 30-án - hirdették ki és írták alá a tengelyhatalmak (Németország és Olaszország), valamint a két érintett ország - Magyarország és Románia - külügyminiszterei. A második világháborút lezáró párizsi békeszerződések aztán e döntéseket 1947-ben semmisnek nyilvánították, a visszacsatolt területek pedig újra Csehszlovákiához és Romániához kerültek. Itt megismerheti a második világháborút megelőzően és a háború során bekövetkezett legfontosabb események idővonalát. Az európai zsidók tömeges meggyilkolása a második világháború alatt zajlott. Hetvenöt éve, 1940. augusztus 30-án hirdette ki a bécsi Belvedere palotában Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter a második bécsi döntést, amelynek értelmében Magyarország visszakapta az 1920-as trianoni békében Romániához került Erdély északi részét. Rendkívüli hír Mindenki ettől az amerikai döntéstől félt
Orbanismens rötter i Ungerns historia
A második bécsi döntés 1940. augusztus 30-án született, ennek részeként kapta vissza Magyarország Észak-Erdélyt. 1941 áprilisában - a magyar csapatok, német hozzájárulással, a Délvidéken foglaltak vissza elcsatolt területeket. Nyolcvan éve tért vissza Magyarországhoz Észak-Erdély. 1940. augusztus 30-án, a második bécsi döntés értelmében Magyarország visszaszerezte Romániától a Trianonban elcsatolt keleti területek egy felét. Észak-Erdély részei fokozatosan, napról napra kerültek vissza szeptember 5-től.
Szegő Péter. Hetven éve, 1940. augusztus 30-án született meg a második bécsi döntés, mely az 1938 és 1941 közötti magyar revíziós lépések közül a legjelentősebb volt - legalábbis a visszatért terület nagyságát és a lakosság létszámát tekintve. Magyarország tovább sodródott a világháborúba a náci. A második bécsi döntés rávilágított arra, hogy egész Erdély tekintetében képtelenség „igazságos" etnikai határokat húzni. Dél-Erdélyben például közel félmillió magyar maradt román fennhatóság alatt. A döntés tehát nem hozott enyhülést.
Gyimesy Jenő Balázs Erdély a miénk!
A második bécsi döntést 1940. augusztus 30-án délután 3-kor kihirdették ki a Belvedere-palotában. A német-olasz bizottság határozata értelmében Magyarország - keleten a Kárpátok hegyláncáig, délen a Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Sepsiszentgyörgy vonalig - Erdély területéből mintegy 43 000 négyzetkilométert kapott vissza. A bécsi Belvedere-palotában Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter által augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés Észak-Erdélyt Magyarországnak ítélte, ugyanakkor szavatolta a megmaradt román területek integritását. Ciano naplója szerint Manoilescu román külügyminiszter elájult a döntés kihirdetésekor.
